Túl az első hónapon, kis frissítés.
A legfontosabb hogy a meló tökéletes. Sokkal jobb, mint amire számítottam, rengeteget tanulok, és érdekesek a problémák. Programozás téren tanulok inkább, a közvetlen kollegám akivel a projekten dolgozunk egy fanatikus és nagyon profi öreg róka, és nem mogorva, vagy magának való, hanem segít, sokszor, jókor, jól. Pedig nem kérem igazából, de ő ilyen, marha nagy mázli, nekem ez többet ér mint a pénz, de tényleg.
Szóval programozás téren sok az új info, de UX téren is sok a kihívás, elég érdekes problémákat feszegetünk, sokat nem mondhatok róla, de a lényeg kb az, hogy ami a papíron nagyon jól működik, az a képernyőn esetünkben bukó és nagyon nehéz reprodukálni a nyomtatott dolog előnyeit. Vicces, mi? Szóval töröm a fejemet, próbálok a probléma forrására koncentrálni, mélyére ásni és a szokásokat elfelejteni, valami huszáros megoldással előjönni, több-kevesebb sikerrel egyelőre.
Lett albérlet. Elég jó helyen, a közlekedés szuper, pár percre vannak boltok, éttermek, fodrász, stb. Viszont baromi drága, úgyhogy átmeneti megoldásnak szánom, fél év múlva tervezek pattanni innen, valami kevésbé flancos de megfizethetőbb helyre. Pld délre.
A drágaság nem csak a lakásra jellemző. Kb minden rohadtul drága. Szerintem nem igazán okkal, nem érzem a hatalmas minőségi ugrást az otthoni dolgokhoz képest. Lehet csak London, és mondjuk Edinburgh már élhetőbb, nem tudom, majd az Edinbourgh-i ismerősöm kijavít ha tévednék.
Netem sajnos még mindig nincs. Ilyen téren bátran kijelenthetem, hogy London egy pöcegödör szintjén van netszolgáltatók terén. Lehet az otthoni Digi csomagom volt kiemelkedően jó, de az hogy negyedik hete várok egy ~17 megás adsl vonalra, ami kb 3x annyiba fog kerülni mint az otthoni, az gázgéza. Eladó srác próbálta fényezni a boltban, hogy mennyire gyors a 17 mega. Felvettem a “Bitch, please” arckifejezést és elmeséltem neki, hogy otthon a balkánon ezzel a csomaggal bármelyik külső pesti kerületben kiröhögnének.
Ebben lehet jobbak vagyunk mint az angolok.
Szóval elnézést mindenkitől hogy nagyon el vagyok tűnve, itthon elég bizonytalan a fizetős wifi amit használok, munkahelyen meg dolgozni kell, nem chatelni, meg blogot írni. Többnyire.
Vannak nagyon jó sörök.
Idő és alkalom egyelőre nem sok volt kocsmázni, de eddig túl nagy hibákat nem vétettünk sörözés közben. Nyílván megvannak a szokásos Leffe és Guinnes vonalak, de az eddigi legnagyobb kedvencem a Jeremiah Weed Sour Mash nevű sör, kis bourbon vegyítéssel készült orvosság, isteni.
Ételek terén eddig nem sikerült felejthetetlen élményt szerezni sehol sem, ezt betudom az angol mértéktartó gasztronómiának és az általános időhiánynak amiben még szenvedek. Szemezgetek pár libanoni és olasz hellyel, majd sorra veszem őket idővel. Egyelőre ott tartok, hogy az utóbbi 4 hétben életem szendvicsfogyasztásának a 95%-át produkáltam kb.
Jelenleg hellotourist projekt sincsen, talán az augusztus nyugisabb lesz kicsit, akkor majd lesz rá időm és alaposabban bejárom a várost meg a környékét. Ha már idő és szabi, akkor mondom, hogy úgy tűnik szeptember végéig nem igen fogok tudni menni haza. Most sűrű nagyon a meló (egész véletlenül késésben van egy IT projekt
), augusztusban a kollegám szabin lesz sokat, akkor én nem jöhetek el, aztán szeptemberben megyünk egy hétre hong kongba, akkor megint nem tudok, úgyhogy utána valamikor. Szóval köszönöm mindenkinek a szülinapi köszöntést, majd ősszel szeretném bepótolni személyesen is a koccintást.
Még egy info: az “Angliában nincsenek jó csajok” tévhit teljesen hülyeség. Kb az ellenkezője, rengeteg van, valószínű azért is, mert jóval több a bevándorló, mint az angol, szóval myth busted.
Na egyelőre ennyi, lényegében minden jó, pár apró kellemetlenség van még, bútorok, net, stb, de ezeket elfelejtem majd jó gyorsan ha rendbejönnek. Köszi mégegyszer mindenkinek a köszöntést, egyelőre pont ugyanolyan érzés 30-nak lenni mint 29-nek, de erre majd térjünk vissza egy év múlva.