Mostanában megint előkerült az ügynökség vs. nem ügynökség téma sok ismerősömnél, sőt még találkozó is lett belőle, úgyhogy leírom mit gondolok én erről, utólag úgyis könnyű okosnak lenni.
Nem nekem van a legnagyobb tapasztalatom ezen a téren, eddig 3 ügynökségnél dolgoztam, egy itthoni közepes méretűnél és egy kicsinél, és egy külföldi közepesnél, grafikusként és fejlesztőként is, tehát alkamazottként. Pár jellemző közös mindenhol, mérettől és lokációtól függetlenül, és ez gondolom a terület jellegéből adódik. Nagyon gyorsak a munkafolyamatok és a hatékonyság általában fontosabb mint a minőség. Ebben nincs semmi furcsa, erre van igény a piacon, ki kell szolgálni. Viszont csomószor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy kb minden negatívum egyben ezekből is fakad, és elkezdünk ítélkezni.
Aki specializálódni, vagy fejlebb szeretne jutni, annak nem könnyű. Tisztelet a kivételnek (vannak szerencsére), a legtöbb helyen könnyen lecserélhető, mozgatható (és olcsó) embereket keresnek. Érthető igény, állandóan változnak az erőforrásigények, új projektek, stb, ez pld a szoftverfejlesztésben is hasonló, ott is láthatunk hasonlót a scrum-ban: ha valahol hiány van, beállítunk még valakit aki tudja folytatni, vagy besegíteni, így a projekt elkészül időre, csökkentjük a kockázatokat.
A különbséget és a problémát talán abban látom, hogy a fejlesztésben teljesen máshogy sül el ez az elv, mint pld a grafikai tervezésben. Gondolom nem kell ecsetelni a "design by comitte" jelenség fogalmát és a hatásait. A legtöbb esetben egy jellegtelen valamit kapunk, ami nem túl értékes. Ezzel szemben a szoftverfejlesztésben a több szem többet lát elv érvényesül, általább jobb lesz ettől a kód és inkább ez a fontos, nem az egyediség, vagy a határozott stílus.
Szóval a lényeg talán az, hogy az ügynökségek munkaerő állománya inkább horizontális, sok operátor-jellegű alkalmazottal és néhány igazán kreatív munkát végzővel. Itt is lehetne párhuzamot vonni a fejlesztéssel: ugye vannak az architect-ek, akik kísérleteznek, meg lefektetik az irányt, és vannak a szorgalmas méhek, akik meg is írják magát a terméket (art director = architect, operátor = junior developer). Valahogy mégis frusztrálóbbnak éreztem mindig az ügynökségi mintát, mint a fejlesztőit, talán azért is, mert míg a fejlesztőknél általában segítjük egymást és hasznos tanácsokat/iránymutatást kapunk, addig grafikában sokszor inkább ízlésviták voltak, meg tekintélyelvű döntések.
Mégegyszer hangsúlyozom, hogy ezek az én tapasztaltaim, voltak üdítő kivételek is, mint pld a külföldi ügynökségnél, ahol a tulajdonos, aki egyben senior kreatív is volt, gyakran körbenézett nálunk és kivétel nélkül nagyon hasznos és jó tanácsokat adott, nem csak okoskodott. Kb ez volt az egyetlen kivétel, amit fel tudok sorolni. :)
Egy humán-beállítottságú ember sokkal nehezebben viseli ezeket a mindennapos kompromisszumokat, szerintem ez az elsődleges oka annak hogy nagy a fluktuáció, mindenki próbálkozik, hátha máshol nem kell ezekkel szembenézni. Sajnos mindenhol kell, ezt vagy megszokja és elviseli valaki, vagy ott kell hagynia.
Azt kell látni, hogy bár az ügynökségek olyanok amilyenek, nem csak ők keresnek grafikusokat, vagy fejlesztőket (utóbbi mondjuk pont fordítva, tehát ők is :). Az egyéni döntés mindig az, hogy változatosabb, viszont hajtósabb, kevésbé mély projekteken szeretnénk dolgozni, vagy nem annyira színes, de nyugodtabb munkát szeretnénk. Általánosítok megint, mert nyílván vannak olyan ügynökségek is, ahol van idő és pénz a kísérletezésre és a specializálódásra, de arányaiban nem ez a jellemző.
Ez az írás nem az ügynökségi munka ellen íródott, sőt, le a kalappal azok előtt, akik bírják azt a tempot és még élvezik is, csak azt szerettem volna mondani, hogy létezik más is a világon, más jellemzőkkel, más kompromisszumokkal. Én az utóbbit választottam, és megtaláltam a helyemet, bármikor ugyanígy döntenék.
Tanulságok:
- specializálódni (jobban fizet, biztosabb munka, könnyebb szinten tartani a tudást)
- kerülni az ezermester álláshirdetéseket, komolytalan cégre utal, nem fogsz fejlődni, bármikor lecserélnek
- nem csak az ügynökségek keresnek grafikusokat (bár ők a legnagyobb piac)
- az ügynökségi tapasztalat jó dolog, sok helyen soha nem is fogsz találkozni az ügyféllel, visszajelzés nélkül pedig nincs jó munka
- el kell dönteni, hogy vajon abból tanulsz-e többet, hogy hetente tök mást csinálsz felszínesen, vagy abból ahol kevesebb projekttel, de mélyebbre tudsz ásni
Nyílván ott van mindig a "pénz, szaktudás, idő" hármas, ha nincs állás azon a területen amihez értesz, akkor nyílván nem azt mérlegeli az ember, hogy mennyit fog ott fejlődni, de ebből meg ki lehet nőni tanulással és tapasztalattal, meg egy kis szerencsével. :)